Mint ahogyan azt már korábban hirdettük, 2010. október 15-én 13 órától 14 óráig békés, figyelemfelhívó, bejelentett demonstráció kerül megtartásra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előtt.

A demonstráción petíciót adunk át, melynek szövegét itt is közzéteszük, hogy tagjaink előre el tudják olvasni:

Az Igazságosabb és Biztonságosabb Közlekedésért Országos Egyesület (1137 Budapest, Budai Nagy Antal u. 6. I/3.) a MÁV Általános Biztosító Egyesület fizetésképtelensége folytán kárt szenvedettek képviseletében az alábbiakkal fordul a Magyar Köztársaság Kormányához.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. december 7. napján J-II-607/2007. számú határozatával – tekintettel a biztosítónál tapasztalt hiányosságokra, így különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalék hiányára – pénzügyi terv benyújtására kötelezte a MÁV ÁBÉ-t. 2008. április 3. napján a benyújtott pénzügyi tervet J-II-30/2008. számú határozatával elutasította, A Biztosító kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékének terjesztését 2008. április 8. napjától visszavonásig felfüggesztette. Kötelezte a Biztosítót, hogy a tartalékhiányos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományának átruházását - egy, az állomány átvételére vállalkozó biztosítóval történő megállapodás útján - készítse elő, illetve egyéb, személyi konzekvenciákat tartalmazó intézkedéseket tett, felügyeleti biztost nevezett ki. Végül a Felügyelet 2008. július 31. napján kelt J-II-71/2008. számú határozatában 2008. augusztus 15. határnappal teljes körűen visszavonta a MÁV Általános Biztosító Egyesület tevékenységi engedélyét.

A Biztosító vagyonelszámolójaként a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft-t jelölte ki, eljárásának célja elvileg a MÁV ÁBE vagyonának a jogosultak közötti – előre meghatározott sorrendben történő – felosztása.

A fentiek akár egy rutinszerű, szabálytalanul működő biztosítótársaság elleni fellépés megszokott állomásai lehetnének, amelynek a végén egy jogállami normák között működő államban a jogszabályi kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tevő, fogyasztónak minősíthető biztosítottaknak csupán egy tájékoztatást kellett volna kapniuk az átszerződési lehetőségekről, és biztosítási fedezetük érintetlenül hagyása és szünetelése nélkül mindenki folytathatta volna tovább megszokott életét.

Jelen esetben azonban nem ez történt. A MÁV ÁBE fizetésképtelensége folytán sajnálatos módon információink szerint – mely információkat a vagyonelszámolási eljárást lefolytató nonprofit Kft. igen korlátozottan hoz a nyilvánosság tudomására – mintegy 7000, a kötelező felelősségbiztosításra érvényes jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul eleget tevő állampolgár került olyan helyzetbe, hogy megközelítőleg az általuk okozott 8.000.000.000,-Ft értékű kár tekintetében vesztették el ellenszolgáltatás fejében vásárolt biztosítási fedezetüket.

A MÁV ÁBE tevékenységi engedélye megszüntetése időpontjában még nem volt világos, hogy milyen következményekkel jár a Biztosító megszűnése, azonban napjainkra egy az igazságosság alapvető elveivel ellentétes és családok ezreinek egzisztenciáját lehetetlen helyzetbe hozó gyakorlat alakult ki a jogalkalmazás területén.

Nem kívánva untatni a Tisztelt Kormány jelen petíciót figyelemre méltató képviselőit, röviden összefoglalva az alábbi – napjainkra már gyakorlatnak nevezhető – ítélkezési gyakorlat alakult ki a kérdésben:

A biztosítással rendelkező károkozókat a jelenleg még létező, azonban fizetésre eddigi információink alapján képtelen MÁV ÁBÉ-val egyetemlegesen kötelezik az általuk okozott – számos, sőt tapasztalataink szerint többnyire – több millió forint összegű kár megfizetésére, mindenféle méltányosság gyakorlása és bármiféle segítség nélkül. Mostanában találkoztunk már olyan felperesi gyakorlattal is, aki a MÁV Biztosítót – tudva, hogy kifizetésre tőle úgy sem számíthat - már be sem vonja az eljárásba, és kizárólag a biztosítással egyebekben rendelkező károkozót pereli be az általa nem vitásan elszenvedett kárai megtérítése érdekében. A felperesek egyebekben többnyire CASCO biztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítótársaságok, akik saját biztosítottjaiknak kifizetett szolgáltatásukat követelik vissza – be sem várva a vagyonelszámolási eljárás lezárultát – az egyszerű magánembereken.

A Tisztelt Kormány elé jelen petícióban tárt probléma lényege nagyon egyszerű. Ezek az emberek – ez Egyesületünk tagságából is megállapítható – egyszerűen képtelenek a fenti összegek megfizetésére. Egyik tagunk például egy két gyermekét nevelő egyedülálló édesanya, aki Renault Twingo típusú személygépkocsijával egy 7-es BMW-vel karambolozott, jogerős ítélettel rendelkezik, miszerint köteles megfizetni 4.200.000,-Ft-ot.

Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy jogszabályi kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tevő állampolgárok ilyen lehetetlen helyzetbe kerüljenek.

A kérdéses időszakban (2008.08.15. napja előtti) érvényes releváns jogszabályi háttér az alábbiakban foglalható össze:

A gépjárművet üzemben tartó állampolgárnak előírt kötelezettsége kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni.. A 190/2004. Korm r. 6.§-a a biztosítottakat a szerződés fenntartására kötelezte az évfordulóig.

Az akkor hatályos 190/2004. Korm r. 7.§ (1) bekezdése alapján a biztosító, a nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelője [...] köteles a károkozó helyett helytállni. A 8.§ (1) bekezdése alapján a károsult a károkozó gépjármű üzemben tartójának e rendelet szerinti biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni.

Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján a Kártalanítási számla kezelője a károsult követelését akkor is köteles kiegyenlíteni, ha a károkozó üzemben tartó a károkozás időpontjában nem rendelkezett biztosítási szerződéssel.

A Ptk. 345.§, 346.§ és gépjárműbalesetek esetén ebből következően a 339.§ (1) bekezdése alapján aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles megtéríteni. Jelen esetben a Ptk. 345.§ alapján a gépjármű üzemben tartója, a Ptk. 339.§ alapján pedig a tényleges vezető is felelőssé tehető.

A fenti pár sorban összefoglalható az általunk vázolt probléma és a kialakult embertelen gyakorlat magyarázata. A Korm. r. 8.§ (1) bekezdésében rögzített is szó és egy régi Legfelsőbb Bírósági határozat alapján a bíróságok arra a következtetésre jutottak, hogy a fentiek alapján teljes mértékben a felperes választása, hogy ki ellen érvényesíti az igényét. A Korm. r. 8.§ (2) bekezdése alapján – tekintettel arra, hogy a MÁV ÁBE volt ügyfelei a baleset időpontjában rendelkeztek biztosítással – a Kártalanítási számla kezelője ( a MABISZ) sem kötelezhető helytállásra, mivel kötelezettsége csak akkor áll be, ha valaki nem rendelkezett biztosítással.

Mindezek eredménye, hogy az okozott kár megtérítésére egyetemlegesen kötelezik a kifizetésre képtelen/vagy nem hajlandó MÁV Biztosítóval egyetemlegesen mind a tényleges sofőrt, mind sok esetben ezek mellett a balesettel semmiféle kapcsolatban nem álló bejegyzett üzembentartókat is, ismételten hangsúlyozva, annak ellenére, hogy rendelkeztek a jogszabály által előírt kötelező biztosítással.

Álláspontunk szerint a probléma azonban koránt sem ilyen egyszerű.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a rá irányadó, 2007. évi CXXXV. törvényben meghatározott kötelezettségeinek nem tett eleget, így többek között megsértette a törvény 1.§ (2) bekezdésében rögzített célhoz kötött feladatait, többek között a 7.§ (d pontjába és a 44/C.§-ba foglalt kötelezettségeit.

Még a PSZÁF saját vizsgálata is – mint az a honlapjukon fellelhető közleményből kiderül - hiányosságok sorát tárta fel a Felügyelet eljárása során, azonban álláspontjuk szerint részükről jogellenesség nem állapítható meg.

Másként foglalt állást azonban Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman szerint különös jelentősége van a piac szabályozásának és állami felügyeletének az olyan szolgáltatások esetében, amelyek igénybe vételét az állam kötelezővé teszi. Az államnak kell gondoskodnia arról, hogy az érintettek valóban élhessenek a nekik előírt szolgáltatással és a szolgáltató hibájából őket kár ne érje. Sérült tehát a jogbiztonság, amikor az állam, illetve a képviseletében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem biztosította, hogy a csődhelyzetbe került MÁV Általános Biztosító Egyesület helyt álljon az ügyfelei által okozott károkért, azaz nem nyújtotta a vállalt biztosítási szolgáltatást.

Alapjogi szempontból a biztos probléma lényegét abban látja, hogy a piac felügyeletéért felelős PSZÁF nem tudta előre felmérni és megakadályozni egy piaci szereplő csődjét. Ennek következtében annak sok ügyfele - annak ellenére, hogy kifizette a kötelező biztosítás díját - kénytelen volt helytállni az általa okozott kárért, számos vétlen károsult pedig nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudta a érvényesíteni igényét a károkozóval szemben. (forrás: Index.hu)

Az állampolgári jogok biztosa itt helytállóan hivatkozott egy, a fentiekből eredő másik fontos problémára. Nem csak azon 7000 biztosított helyzetét tette lehetetlenné a kialakult helyzet, akik a MÁV Biztosító Egyesületnél rendelkeztek biztosítással, hanem azon teljesen vétlen károsultakét is, akiknek egy MÁV biztosított okozott kárt és nem rendelkeztek CASCO biztosítással, hiszen egy többnyire fizetésképtelen magánszemélytől tudják csak követelni az általuk elszenvedett károkat, többnyire sikertelenül.

Külön aggályos, hogy a MABISZ a külföldi károsultak kárát, a magyarországiakkal ellentétben minden további nélkül kifizeti, ez súlyosan sérti az egyenlő elbánás követelményét és a magyarországi károsultakat a külföldiekhez képest hátrányosan diszkriminálja.

Az új kötelező felelősségbiztosítási törvény megalkotása idején ismételten reménykedni kezdtek a MÁV Biztosító volt ügyfelei, számtalan hír keringett akkoriban arról, hogy a törvény megoldást fog nyújtani a problémájukra.

Csalódottan kellett tapasztaljuk, hogy a 2010. január 1-jén hatályba lépett jogszabály, a 2009. évi LXII. törvény valóban rendezte a kérdéses problémát, azonban kizárólag a jövőre nézve hozott létre egy olyan Kártalanítási Alapot, amely a hasonló helyzetekben a biztosítottak helyett helyt állna.

Álláspontunk szerint – csatlakozva az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete álláspontjához – a korábbi szabályozás és az ezen alapuló jelenlegi joggyakorlat súlyosan alkotmánysértő, ennek részletes indoklása jelen petíció mellékleteként csatolt – a kérdéses egyesületek által közzétett – alkotmánybírósági beadványban megtalálható.

Álláspontunk szerint továbbá a Magyar Állam az Európai Unió Irányelveivel – így különösen a a Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve második cikkével - ellentétes szabályozást alkalmazott, mikor nem gondoskodott arról, hogy a A tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy a gépjárművek használatával kapcsolatos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések fedezetet nyújtsanak egyszeri díjfizetés alapján a Közösség teljes területére, beleértve bármely olyan időszakot is, amikor a jármű a szerződés tartalma alatt egy másik tagállam területén található és ugyanannak az egyszeri díjnak az alapján minden egyes tagállamban biztosítsák a saját jogszabályai alapján megkövetelt fedezetet, illetve annak a tagállamnak a jogszabálya alapján megkövetelt fedezetet, ahol a gépjármű általában található, amennyiben ez a fedezet a magasabb.

Tisztelt Kormány! A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer társadalmunk egyik alapvető fontosságú, közérdeket szolgáló biztosítási rendszere, amelynek működését az egészségüggyel ellentétben már régóta piaci alapon működő biztosítótársaságok részvételével biztosítja az Állam, mint kiderült, megfelelő ellenőrzési és garanciális mechanizmusok nélkül. Egyesületünk nem kívánja részletezni, hogy ezen rendszer nem megfelelő működése milyen elképesztő károkat okozhat mindennapi életünkben, hiszen ki venne részt a közlekedésben, ki vásárolna drága autókat, ha nem lehet biztos benne, hogy más magatartásából elszenvedett kárai megtérítésre kerülnek, illetve akkor, amikor a fokozott veszéllyel járó tevékenysége következtében esetlegesen akár önhibáján kívül is okozott károk megtérítésében – mely károk köztudomásúlag igen jelentős összeget tehetnek ki – semmiféle segítséget nem kap?

A jelenlegi joggyakorlat és jogszabályi körneyezet a MÁV ÁBE biztosítottai és a károsultak tekintetében erre az eredményre vezettek. 7000 biztosított közel 8 milliárd forint összegben okozott kára megtérülése kérdéses. A kárt szenvedettek számáról pedig még információt sem közöltek. Mind a Magyar Köztársaság, mind a MABISZ cinikusan magukra hagyták ezeket az embereket.

A fentiekre tekintettel az alábbi kéréssel fordulunk a Magyar Köztársaság Kormányához.

-         Elsődlegesen kérjük, szíveskedjen a tekintetben módosítani a 2009. évi LXII. törvényt, hogy a Kártalanítási Alap helytállási kötelezettsége a MÁV Biztosító Egyesület volt biztosítottjaira is kiterjedjen.

-         Másodlagosan kérjük a Magyar Köztársaság Kormányát, szíveskedjen elismerni, hogy a PSZÁF felügyeleti tevékenysége ellátása során államigazgatási jogkörben okozott kártérítési igényt megalapozó jogellenes és felróható módon járt el és szíveskedjen levonni az ebből eredő anyagi konzekvenciákat.

-         Harmadlagosan kérjük, szíveskedjenek megtalálni annak a módját, hogy a fenti helyzet miatt méltánytalan helyzetbe került állampolgárok valamilyen anyagi segítségben részesülhessenek.

Kérjük Önöket kéréseink szíves teljesítésére, hogy egy az állam által előírt kötelezettség alapján ellenérték fejében megvásárolt szolgáltatás elmaradásából eredő károk ne a kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tevő állampolgárokat sújtsák és hozzák őket lehetetlen helyzetbe. A probléma következtében előre láthatólag számos ingatlan elárverezésére fog sor kerülni, a probléma közvetlenül több tízezer embert érint.

Budapest, 2010. október 14.

Tisztelettel:

                                                                                  Dr. Jurenkó Szabolcs

                                                                                  Elnök