Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

A fentiek alapján:

1.    Tényleges kár: A tényleges kár azáltal merül fel, hogy a károsult valamely dolga megsérül, elpusztul, megrongálódik vagy elvész. Ilyenkor a kár összege a dologban, illetve a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés.

2.    Elmaradt vagyoni előny: keresetkiesés vagy jövedelemkiesés.

3.    Költségek: A vagyoni hátrány csökkentéséhez, illetőleg kiküszöböléséhez szükséges költségek, ide nem értve azokat a költségeket, amelyek a perköltségben megtérülnek.

4.    Nem vagyoni kár: A nem vagyoni kártérítés megfizetésére vonatkozó igény jogalapja valamely személyhez fűződő jog megsértése. A törvény csak példálózó felsorolást ad az egyes személyiségi jogok tekintetében, a jogi védelem azonban ennél sokkal szélesebb körű

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy egy károsító esemény kapcsán felmerült kár alkotóelemeinek meghatározása összetett folyamat, mindig az egyedi káresemény rövid- és hosszú távú hatásaitól függ, és pontos meghatározása szakértelmet és jelentős tapasztalatot igénylő feladat.